Mi teremhet kertjeinkben a jövőben? 15 ígéretes gyümölcs

A klímaváltozás a kertünk növényeit is átformálja. Nemcsak azzal kell számolnunk, hogy egyre több a forró, száraz nyári időszak, hanem azzal is, hogy a telek szélsőségesek (hol nagyon enyhe hol nagyon hideg) , a tavaszi időjárás kiszámíthatatlanabb, a csapadék pedig egyre ritkábban érkezik. Ez a gyümölcstermesztést is érzékenyen érinti.

Az olyan klasszikus gyümölcsök, mint az alma, a kajszi, a cseresznye vagy a málna továbbra is termeszthetők Magyarországon, de sok esetben egyre több odafigyelést, öntözést és több növényvédelmet igényelnek. Aki pedig nem szeretne minden hétvégén permetezőgéppel a kertben dolgozni, annak érdemes lehet újragondolnia, milyen gyümölcsöknek ad helyet.

A jó hír, hogy vannak olyan növények, amelyek kifejezetten kedvelik a forró, hosszú nyarakat, és amelyek termesztése nálunk is egyre érdekesebbé válhat.

1. Füge – Ficus carica

Ha olyan gyümölcstermő növényt keresünk, amely jól érzi magát a forró, napos nyarakon és általában kevés növényvédelmet igényel, a füge az egyik első választás lehet. A füge természetes élőhelyén meleg, száraz éghajlathoz alkalmazkodott, ezért a magyar nyarak egyre inkább kedveznek neki. Napos, déli fekvésben gyorsan fejlődik, és akár néhány év alatt tekintélyes bokorrá válhat.

Növényvédelmi szempontból is hálás: általában jóval kevesebb problémával kell számolni vele, mint például egy almafánál. 

Ugyan a fügét mediterrán növényként ismerjük, sok olyan fajtája van, melyek jól bírják a fagyokat is (pl. jégfüge), illetve akár elfagyás után könnyedén kihajtanak újra. Ültessük őket védett fekvésbe, illetve a kisebb növényeket takarjuk. Ha  jó helyre kerül, a füge az egyik legérdekesebb gyümölcstermő növénye lehet egy magyar kertnek.

2. Naspolya – Mespilus germanica

A naspolya igazi régimódi gyümölcs, amelyet manapság már sokkal ritkábban látunk a kertekben, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Pedig éppen az igénytelensége miatt érdemes újra felfedezni.

Közepes méretű fává vagy nagyobb bokorrá nevelhető, tavasszal szépen virágzik, ősszel pedig érdekes, barna terméseket hoz. A naspolya különlegessége, hogy a gyümölcsöt nem közvetlenül szedés után fogyasztjuk: a termés utóérés után puhul meg, ekkor válik igazán élvezhetővé.

Általában kevésbé növényvédelmi problémás, mint számos klasszikus gyümölcsfa, és a melegebb, szárazabb körülményeket is viszonylag jól viseli. Ha valaki kevés munkával szeretne különleges, régi gyümölcsöt, a naspolya az egyik legjobb jelölt.

3. Birs – Cydonia oblonga

A birs kisebb termetű gyümölcsfa, ezért kiskertben is könnyen elhelyezhető. Tavasszal gyönyörű, nagy virágokat hoz, ősszel pedig jellegzetes, erősen illatos terméseket nevel. A birs nyersen kemény és fanyar, de süteményekhez, kompóthoz, sajthoz, lekvárhoz vagy zseléhez kiváló.

A klímaváltozás szempontjából azért érdekes, mert a meleget viszonylag jól tolerálja, bár nem tartozik a kifejezetten szárazságtűrő gyümölcsfák közé. Hosszabb aszályban öntözésre lehet szüksége. 

Növényvédelmi szempontból sem teljesen gondozásmentes, több betegség is megtámadhatja, vannak viszonylag ellenálló fajták, mint pl. a Konstantinápolyi.

4. Datolyaszilva – Diospyros kaki

A datolyaszilva már egyre több kertben tűnik fel Magyarországon. Hosszú, meleg tenyészidőt igényel, ezért a magyarországi klíma melegedése kedvező lehet a termesztésének. Napos, védett fekvésben szépen fejlődik, és ősszel különleges, narancssárga termésekkel ajándékoz meg.

A datolyaszilva kevés komoly kártevővel és betegséggel rendelkezik, emiatt nem kell permetezni általánosságban, mint pl. egy őszibarackot vagy kajszibarackot. A legfontosabb a fajta és a termőhely megfelelő megválasztása. A fiatal növények téli védelme is indokolt lehet, és nem minden magyarországi fekvés egyformán alkalmas számára. A Giant Fuyu fajta viszont kifejezetten jól bírja a fagyokat (akár -28 fokig). 

Ennek ellenére a datolyaszilva szerintem az egyik legígéretesebb olyan gyümölcs, amelynek termesztése a melegebb klímával egyre több kertben válhat reálissá.

5. Kivi – Actinidia deliciosa

A kivi különleges helyet foglal el a listán, mert nem fa, hanem évelő, fásodó kúszónövény. És éppen ezért nemcsak gyümölcstermő növényként érdekes. Megfelelő támrendszeren hatalmas lombfelületet képes kialakítani, ezért pergolára vagy terasz fölé futtatva természetes árnyékolóként is használható.

A kivi szereti a meleget és a hosszú tenyészidőt, viszont a szárazságot már kevésbé. A nagy lombfelület miatt jelentős a vízigénye, ezért öntözés és vastag talajtakarás mellett érzi magát igazán jól. Ha azonban biztosítjuk számára a vizet, egy kivi-pergola egyszerre lehet gyümölcsös, árnyékoló és zöld pihenőhely. Hátránya még, hogy viszonylag hosszú idő, mire termést hoz, illetve a termős példányokhoz porzós példányt is kell ültetni.

6. Mini kivi – Actinidia arguta

A mini kivi vagy japán kivi hasonlóan működik, mint a hagyományos kivi, de kisebb terméseket hoz, amelyek általában héjastul fogyaszthatók. Szintén erős növekedésű kúszónövény, ezért támrendszerre van szüksége. Pergolán, kerítésen vagy megfelelő erősségű lugason is nevelhető.

A meleg, hosszú nyarat kedveli, de vízigényes, ezért nem szabad összekeverni a szárazságtűrő növényekkel. A kiskertben viszont különösen érdekes lehet, mert kis alapterületen nagy termőfelületet és jelentős árnyékot lehet vele létrehozni.

7. Közönséges mogyoró – Corylus avellana

Nagy, többtörzsű cserje, amely akár 3–5 méteresre is megnőhet. Jól alkalmazkodik a magyarországi klímához, és általában nem igényel intenzív növényvédelmet. Ehető termése mellett nagy lombtömeget is ad, ezért egy kiskertben akár árnyékoló cserjeként is hasznos lehet. Több, egymást jól porzó fajta ültetésével biztosabb termésre számíthatunk. A mogyoróormányos ellen viszont érdemes védekezni május-júniusban, rajzáskor.

8. Pisztácia – Pistacia vera

A pisztácia a lista egyik legizgalmasabb növénye. A nagyon meleg, száraz nyarakat kiválóan viseli, ezért klímatűrés szempontjából szinte tökéletesen illeszkedik a változó éghajlathoz.

Magyarországon azonban még nem számít általánosan kipróbált, biztosan termő gyümölcsfának. A megfelelő nyári hőösszeg, a fajta, a fekvés és a téli körülmények mind fontosak. Ráadásul kétlaki növény: külön porzós és termős egyedre van szükség a terméshez. Csak -10 fokig télálló, ezért inkább a Balaton-felvidékén, illetve Dél-Dunántúl egyes részein érdemes vele próbálkozni.

9. Jujuba, vagy kínai datolya – Ziziphus jujuba

Ha van olyan növény a listán, amelyet szerintem sokkal többen megérdemelnének, hogy megismerjenek, az a jujuba.

A kínai datolya kifejezetten meleg- és szárazságkedvelő, és a forró nyarak sem okoznak számára különösebb problémát. Megfelelő helyen kisebb fává vagy nagyobb bokorrá fejlődik.

A kép forrása, illetve még több információ itt érhető el: agrarkapu.hu

Termése frissen ropogós, édes, teljes érés után pedig aszalható is. Íze és állaga a datolyára emlékeztet, innen ered a neve. A növényvédelmi igénye általában csekély, ezért a kevés permetezéssel fenntartható kertek egyik nagyon érdekes jelöltje. A magyar kiskertekben még ritkaság, de a jövőben jóval nagyobb szerepet kaphat.

10. Szőlő – Vitis vinifera

A szőlő a magyar klímához már régóta hozzátartozik, de a változó éghajlat miatt itt is új szempontok kerülnek előtérbe. A meleg és a napfény alapvetően kedvez neki, és megfelelő támrendszeren rendkívül nagy lombfelületet tud kialakítani. Ezért kiskertben az egyik legsokoldalúbb növényünk: egyszerre ad gyümölcsöt és árnyékot.

A növényvédelmi oldala már kevésbé egyszerű. A lisztharmat és a peronoszpóra komoly problémát okozhat, ezért ha minimális permetezésre törekszünk, érdemes betegség-ellenálló, úgynevezett PIWI fajták között keresgélni. Egy jól megválasztott fajta és jó fekvés azonban sokat változtathat a növényvédelmi igényen.

11. Gránátalma – Punica granatum

A gránátalma a mediterrán kertek egyik jellegzetes növénye, és a melegedő magyar klíma miatt egyre több kerttulajdonos érdeklődik iránta. A meleget és a szárazságot jól tolerálja, napos, védett helyen fejlődik a legszebben. Ráadásul a virágzása is rendkívül látványos.

A legnagyobb kérdés itt is a tél. A fiatal növények érzékenyebbek, és a termés beéréséhez hosszú, meleg őszre van szükség. Védett, déli fekvésben viszont kifejezetten érdekes kiskerti gyümölcs lehet. A ’Wonderful’, a ’Hicaz’, a ’Parfianca’ és a ’Fina Tendral’ is jó fagytűrésű, -14–15°C-ig bírják a hideget, ettől függetlenül a fiatal növényeket védeni kell

12. Fekete berkenye – Aronia melanocarpa

A fekete berkenye, vagy arónia kissé kilóg a sorból, mert nem a forró, száraz kertek növénye. Inkább olyan helyeken lehet érdekes, ahol a nyarak nem annyira szélsőségesek, és van némi természetes vízellátás. Kompakt, többtörzsű cserje, ezért kis kertben is könnyen elhelyezhető. Fehér virágai után sötét, szinte fekete bogyókat hoz, amelyek nyersen meglehetősen fanyarok, de feldolgozva kiválóak.

Növényvédelmi szempontból hálás, és a klasszikus bogyós gyümölcsökhöz képest jóval kevesebb problémát okozhat. Nagyon forró, száraz fekvésbe azonban ne ezt válasszuk.

13. Húsos som – Cornus mas

Ha olyan gyümölcstermő növényt keresünk, amely őshonos, hosszú életű, szárazságtűrő és kevés növényvédelmet igényel, a húsos som szinte tökéletes.

Nagyobb cserjévé vagy kisebb fává fejlődhet. Nagyon korán, már kora tavasszal virágzik, így fontos táplálékforrás lehet a korán megjelenő beporzóknak. Piros termései nyár végén érnek. Frissen is fogyaszthatók, de lekvár, szörp, szósz vagy akár pálinka is készülhet belőlük.

A húsos som szerintem különösen jó példája annak, hogy nem feltétlenül egzotikus növényeket kell keresnünk a kertbe. Sokszor a saját őshonos fajaink között is találunk kiválóan alkalmazkodó növényeket.

14. Homoktövis – Hippophae rhamnoides

A homoktövis az egyik legjobb választás lehet nagyon száraz, meleg kertekbe. Rendkívül ellenálló, napfénykedvelő, a szegényebb talajokat is elviseli, és nitrogénmegkötő baktériumokkal él együtt. Narancssárga termései rendkívül gazdagok különböző bioaktív anyagokban. Kétlaki növény, tehát a terméshez hím és nőivarú növényre is szükség van.

Tüskéi miatt viszont nem mindenhova való. Gyerekek által használt kertben vagy a terasz közvetlen közelében például nem feltétlenül szerencsés. Nagyobb, száraz kertben azonban rendkívül érdekes és kevés gondozást igénylő növény.

15. Olívabogyó – Olajfa 

Az olíva a forró, száraz nyarakhoz kiválóan alkalmazkodik, ezért a változó magyar klíma egyik érdekes, új gyümölcstermő növénye lehet. Növényvédelmi igénye általában alacsony, és megfelelő termőhelyen öntözés nélkül is jól boldogulhat. A magyarországi termesztés legnagyobb kérdése a téli hideg, de egyes fagytűrő fajták megfelelően edzett, idősebb példányai a -15–18 °C körüli lehűléseket is képesek átvészelni (pl. az Aglandou - itt meg is vásárolhatod). A szélsőségesen hideg fekvésekben azonban továbbra is jelentős kockázatot jelent. Védett, napos, jó vízelvezetésű helyen ezért már nem pusztán egzotikus különlegességként, hanem kísérleti gyümölcstermőként is érdemes számolni vele.

Mi a helyzet a régi gyümölcseinkkel?

A klímaváltozás nem egyik napról a másikra teszi lehetetlenné az alma, a málna vagy a ribizli termesztését. Sokkal inkább lassan megváltoznak a termesztés feltételei.

A málna például a hűvösebb, párásabb környezetet kedveli, és a forró, száraz nyarak egyre nagyobb stresszt jelenthetnek számára. A ribizli szintén nehezen viseli a tartós hőséget. A szeder valamivel jobban alkalmazkodik, de a szélsőséges nyarak és a vízhiány ezt a növényt is megviselhetik.

Az alma, a körte, a cseresznye és a kajszi esetében pedig a kártevők, betegségek, a virágzás idején jelentkező szélsőséges időjárás és az aszály együtt okozhatnak egyre több problémát.

Nem feltétlenül új növényekre van szükség...

A klímaváltozás miatt nem kell minden kertből mediterrán kertet csinálni. Inkább tegyük változatossá a gyümölcstermő növények palettáját, és olyan fajokat, fajtákat válasszunk, amelyek az adott kert adottságaihoz és a várható éghajlathoz is illenek.

A legfontosabb talán nem is az, hogy mit ültetünk, hanem hogy a kertet egész rendszerként kezeljük. A fák és cserjék árnyékolnak. A talajtakarás csökkenti a párolgást. A jó talaj megtartja a vizet. Az esővízgyűjtés segít átvészelni az aszályos időszakokat. A változatos növényzet pedig több élőlénynek ad otthont, ami a természetes növényvédelemben is fontos szerepet játszik.

Fontos, hogy a növényeket ne csak azért választjuk ki, mert szépek vagy finom a termésük, hanem azért is, mert van esélyük jól érezni magukat ugyanott még évtizedek múlva is.