A fa már nem csak dísz a kertben

Miért érdemes fákat ültetnünk?

Ma már egyre inkább úgy kell tekintenünk rá, mint a településeink és kertjeink egyik legfontosabb klímavédelmi eszközére. Nem csak szép, nem csak árnyékot ad, a jól megválasztott és megfelelően nevelt fa élhető környezetet biztosít. Biztosan láttad már az alábbi képet, ugye mennyivel más a hőmérséklet fákkal, mint csak a beton?

A kép forrása: levegomunkacsoport.blog.hu

A fa nem dísz – hanem árnyék, víz és hűvösebb környezet

Budapesten, de gondolom más városokban is különösen látványos a probléma. A beton, az aszfalt és az épületek nappal elnyelik a hőt, majd lassan visszasugározzák. Eközben kevés a párologtató növényzet és a természetes talajfelszín. Ez hozza létre az úgynevezett városi hősziget-hatást: a sűrűn beépített részek melegebbek lehetnek a környezetüknél, és éjszaka is lassabban hűlnek le. A HungaroMet szerint a városi hősziget jelensége a klímaváltozás hatásaival együtt egyre komolyabb kihívást jelent.

Itt jönnek képbe a fák. Egy nagy lombkoronájú fa nyáron árnyékot ad. Árnyékolja a járdát, az épület falát, az autót, a teraszt – és közben párologtatásával is hűti a környezetét. Még azt hozzátenném, lassan termeszteni is csak árnyékban lehet. A növényekt árnyékolással és párologtatással csökkentik a hőterhelést, a fás területek hűtőhatása pedig sokkal nagyobb, mint a csak füves felületeké.

Vagyis amikor fát ültetünk, valójában egy természetes klímaberendezést telepítünk a kertünkbe.

De nem mindegy, mekkora az a fa

Egy frissen elültetett, néhány éves facsemete természetesen nagyon fontos. De az első években még kevés árnyékot ad, ráadásul míg a gyökerek valóban mélyre mennek, locsolni is kell. A valódi értéke évek-évtizedek múlva bontakozik ki. Egy nagy, kifejlett lombkorona ugyanis egészen más nagyságrendű szolgáltatást nyújt, mint egy fiatal fa.

Ezért nem elég azt mondani, hogy „ültessünk több fát”. Olyan fákat kell ültetnünk, amelyekből megfelelő körülmények között nagy, egészséges, hosszú életű fák lehetnek. Ehhez pedig elegendő hely, megfelelő talaj és víz is kell.

Ez városi környezetben különösen fontos. Ha egy fa egy apró, tömörített földszigetbe kerül, körülötte pedig mindenhol beton és aszfalt van, nem ugyanazokkal az esélyekkel indul, mint egy tágas, jó vízgazdálkodású talajba ültetett fa. A fa tehát önmagában még nem megoldás. A fának megfelelő környezetet is kell teremtenünk.

A víz és a fa együtt működik igazán jól

A klímaváltozás egyik furcsa ellentmondása, hogy miközben a növényeknek egyre nagyobb szükségük lenne vízre, a csapadék sok helyen egyre kiszámíthatatlanabbul érkezik. A hosszú, száraz időszakokat néhány óra alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadék követhet. Ilyenkor az lenne a cél, hogy minél többet megtartsunk belőle.

Ezért válik egyre fontosabbá a vízmegtartó kert: az esővíz gyűjtése, a vízáteresztő burkolatok, a mulcsozás és természetesen a megfelelően kialakított talaj. A fa pedig ebben a rendszerben is fontos szereplő.

A lehulló csapadék egy része már a lombkoronán fennakad, majd lassabban jut a talajra. A gyökerek pedig javítják a talaj szerkezetét, és egy egészséges, megfelelően kialakított talaj sokkal jobban képes megtartani a vizet.

A fa mindenkié

Lombkoronája élőhelyet jelent, virágai és termései táplálékot biztosíthatnak, törzse és kérge pedig számos élőlény számára nyújt búvó- vagy szaporodóhelyet. Ültess néhány fát, és meg fogsz lepődni, mennyi madár keresi majd fel a kertet? Nagyon szeretem a fakopáncsok, cinkék "hadát" figyelni az ablakból.

A madarak számára különösen fontosak az idősebb fák. A természeteshez közelebb álló, többszintes növényzet pedig jóval több élőlénynek képes otthont adni, mint egy gondosan nyírt gyep és néhány díszcserje. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is kiemeli, hogy a városi parkok és fás élőhelyek jelentősége az élőhelyek feldarabolódásával egyre nő.

Miért különösen fontosak a fák a kertekben?

Azt gondolhatnánk, hogy egyetlen kiskerti fa nem sokat számít. Pedig éppen sok száz és sok ezer ilyen kis döntésből áll össze egy település zöldfelülete. Egy családi házas övezetben a kertek együtt hatalmas zöldfelületet alkothatnak. Ha ezekből a kertekből eltűnnek a fák (márpedig az utóbbi években ez a gyakorlat), a gyep és néhány alacsony dísznövény azonban nem tudja ugyanazt a mikroklímát létrehozni.

Ha viszont minden kertben van akár csak egy-két megfelelő méretű fa, az már egészen más képet eredményez. Nem feltétlenül kell erdőt telepítenünk a kertünkbe. Néha egyetlen jól megválasztott fa is óriási változást jelent. És ne felejtsük el: a ma elültetett fa elsősorban nem a mai énjének dolgozik. Hanem a tíz, húsz, harminc év múlva itt élőknek.

Milyen fát ültessünk egy városi kiskertben?

Ne a régi berögződések alapján válasszunk, hogy „régen is megélt nálunk”. A következő évtizedekben várhatóan melegebb, szárazabb és szélsőségesebb körülményekkel kell számolnunk, ezért a kertbe kerülő fa kiválasztásánál fontos szempont a szárazság- és hőtűrés, a végső méret, a talajigény és természetesen a rendelkezésre álló hely. Nem minden kertbe való ugyanaz a faj.

Kisebb kertekbe

Ha kevés a hely, érdemes kisebb termetű vagy jól alakítható fajokat választani.

Virágos kőris (Fraxinus ornus)
Jó választás lehet napos, melegebb fekvésbe, és látványos virágzása miatt díszfaként is értékes.

Mezei juhar (Acer campestre)
Őshonos faj, amely megfelelő körülmények között városi és kerti környezetben is jól használható. Fajtától függően kisebb kertekben is helyet kaphat.

Gömbjuhar vagy kisebb termetű juharfajták
Kisebb kertekben akkor lehetnek praktikusak, ha fontos a kompaktabb korona.

Díszkörte (Pyrus calleryana fajták)
Szép tavaszi virágzás, ősszel gyakran látványos lombszín és várostűrés is jellemzi őket. Kisebb kertekben azonban itt is mindig az adott fajta végső méretét kell figyelembe venni.

Ne felejtkezzünk el a nagyobb cserjékről sem, hiszen, ha nagyon pici a kert, akkor ezekkel is tudunk árnyékot "teremteni":

Orgona (Syringa vulgaris)

Az orgona igazi klasszikus, amely nemcsak gyönyörű és intenzíven illatos, hanem a magyarországi klímát is jól viseli. A napos, meleg fekvést és a szárazabb időszakokat is elég jól tolerálja, beállt növényként kevés gondozást igényel. Nagyobb cserjévé vagy kisebb fává fejlődhet, így árnyékadó növényként is számolhatunk vele. A tavasz egyik legszebb hírnöke, és a beporzók számára is értékes virágokat hoz.

Nyári orgona (Buddleja davidii)

A nyári orgona egyik legnagyobb előnye, hogy akkor virágzik, amikor sok tavaszi cserje már rég elvirágzott: nyártól egészen őszig folyamatosan hozza illatos virágfüzéreit. Gyors növekedésű, napos helyen jól bírja a meleget és a szárazabb időszakokat, virágai pedig rengeteg pillangót vonzanak. Gyönyörű színekben választható, és léteznek belőle már kisebb méretűek is, de árnyékolásra inkább a hagyományos, nagyobb fajtákat válasszuk.

Barátcserje (Vitex agnus-castus)

A barátcserje a melegebb, szárazabb klímájú kertek egyik különösen érdekes növénye. Mediterrán eredetű cserje, amely napos, meleg helyen akár 2–4 méteres bokorrá fejlődhet. Nyár második felében jelennek meg látványos kékeslila vagy lilás virágzatai, így akkor is színt visz a kertbe, amikor sok más cserje már elvirágzott. A forró, száraz nyarakat jól viseli.

Cserszömörce (Cotinus coggygria)

A cserszömörce szerintem az egyik legjobb klímatűrő díszcserje magyar kertekbe. Őshonos faj, kifejezetten kedveli a napos, meleg fekvést, és a szárazságot is jól viseli. Különlegességét a nyári, légies, „füstszerű” virágzata adja, ősszel pedig sok változata gyönyörű narancsos, vöröses vagy bordó lombszínt ölt. Akár 3–5 méteres bokorrá is fejlődhet, ezért nemcsak díszít, hanem jelentős lombtömeget és némi árnyékot is adhat.

Jezsámen (Philadelphus)

A jezsámen a régi kertek egyik kedvelt növénye, amelynek fehér, rendkívül illatos virágai május–júniusban töltik meg a kertet. Nagyobb, 2–3 méteres cserjévé fejlődik, ezért sövényként vagy önálló bokorként is jól használható. A meleget és a rövidebb száraz időszakokat elviseli, de a cserszömörcével vagy a barátcserjével ellentétben nem tartozik a leginkább szárazságtűrő fajok közé. Mulcsozott, jó vízgazdálkodású talajban ezért szebb és hosszabb életű lesz.

És mi a helyzet a gyümölcsfákkal?

A klímabarát kertbe természetesen gyümölcsfa is kerülhet. Sőt, egy jól megválasztott szilvafa vagy meggyfa egyszerre adhat árnyékot, virágot, élőhelyet és termést. Itt azonban különösen fontos a helyi adottságok figyelembevétele. Nem minden gyümölcsfaj és -fajta viseli ugyanúgy a hosszú aszályt, a forró nyarakat vagy a késő tavaszi fagyokat (lásd kajszibarackok). Alma és körtefákat már nem is ajánlok, mert viszonylag sokat kellene permetezni, de jöhetnek az ellenpéldák :-)

Mi alapján válasszunk fát?

Érdemes a vásárlás előtt végiggondolni:

• mekkora lesz a fa kifejlett korában,
• milyen széles lesz a koronája,
• mennyi napfényt kap majd,
• milyen a talaj a kertben,
• honnan tud vizet kapni,
• milyen közel kerül épülethez, kerítéshez vagy vezetékhez,
• mennyire szárazságtűrő,
• és milyen élőhelyet biztosít majd.

A legnagyobb hiba sokszor nem az, hogy rossz fafajt választunk, hanem az, hogy nem megfelelő helyre ültetjük. Egy nagy koronájú fának nem érdemes néhány négyzetméteres helyet kijelölni, majd később rendszeresen visszametszeni csak azért, hogy elférjen. Sokkal jobb már az elején a fa végső méretével számolni.

Tegyünk mi is az élhetőbb környezetért!

A HungaroMet legújabb, városi hőterheléssel foglalkozó munkái is a zöld infrastruktúrát – ezen belül a fákat, parkokat és egyéb növényzettel borított felületeket – a hőhullámokhoz való alkalmazkodás egyik fontos eszközeként kezelik. Nem egyszerűen csak több zöldre van szükségünk, hanem több nagy, egészséges, árnyékot adó fára.

Ez pedig nemcsak Budapest vagy más nagyvárosok feladata. Hanem a miénk is, a saját kertünkben. Egyetlen fa elültetésével nem fogjuk megállítani a klímaváltozást. De létrehozunk egy kis hűvösebb szigetet. Árnyékot adunk magunknak, a növényeinknek. Vizet tartunk a talajban, élőhelyet teremtünk.