Mi az a benjeshecke?

Röviden: gallyakból készült sövény, mely élettel tölti meg a kertet.

A hosszabb választ Bardóczi Sándor (Főtájépítész, Budapest) írásából idézem, mert remekül összefoglalja a lényeget:

Nevét Hermann Benjes (1937-2007) német tájépítészről, természetfotósról és szakíról kapta, aki a 80-as években írta le a módszert, s teremtett divatot a holtfa sövényeknek - elöször hazájában és Svájcban. Igen, jól érti mindenki: az európai kontinens leggazdagabb országaiban a kerttulajdonosok egy jelentékeny része száraz gallyakból rak magának randa kerítést, hogy a biodiverzitást növelje. Merthogy a benjes-sövény erre való.

Túl azon, hogy a kert szélén vagy a kerten belül tulajdont, funkciókat határol, tüskés ágaival véd és erődít, túl azon, hogy olcsó, a hasznos rovaroknak, sünöknek, bokorban fészkelő madaraknak nyújt menedéket. Olyan állatoknak, amelyek majd a biológiai növényvédelmet végzik el nekünk a permetszerek helyett. Mivel természetes anyag, lassú lebomlása a körforgás miatt hasznos lebontó szervezeteknek is élettér, a biomasszát növelő tényező és ha jól csináljuk, akkor a halott feltámad és élni fog.

Ez mehet lassan: ilyenkor a fészkelő madarakra és a szélre bízzuk, hogy magokat vigyenek a holt sövény belsejébe, amelyek a védett, dajkáló környezetben, távol a fűkaszáktól és a taposástól kinevelnek egy élő sövényt, amely diverz lesz, nyírható és természetes. Mehet gyorsabban is, amikor a sövény építésekor mi teremtünk olyan helyzetet, hogy valamit célzottan oda ültetünk, célzottan magot szórunk, vagy befuttatjuk a kész sövényt.

Bármelyiket is választjuk, helyben marad a szerves anyag, ami új, összetett funkciókat kap, egyszerre ökológiai és védelmi szerepe van, és mindez tök ingyen van.

A teljes írás itt olvasható el.

A kép forrása: stihl.de

• Élőhelyet biztosít sokféles állat számára, lehetővé téve a hasznos rovarok megtelepedését a kertben.
• A nyesedék a kertben marad, ami az újrahasznosítás legkörnyezetbarátabb módja.
• Kerítéspótlóként, valamint árnyékolóként és szélfogóként szolgálhat.
• Alacsony a karbantartási igénye és igen olcsó.

Sok helyen alkalmazták egyébként, főleg mezőgazdasági földek, legelők határjelzőjeként halmozták fel a faanyagot. Ezek az eredeti holtfa sövények igen szélesek és hosszúak voltak, természetesen kisebb kertben erre nincs lehetőség, illetve ennyi faanyag sem lenne, szóval érdemes méretét a kerthez igazítani. Minimum mérete azonban kb.: 0,5 m szélesség és 4 méter hosszú.

A kép forrása: krautundrueben.de

A holtfa sövény elkészítése 

Két sorban erős ágakat vagy faoszlopokat ássunk a földbe. Az egyes oszlopok közötti távolság 1-2 méter. Az oszlopok közé különböző vastagságú ágakat és gallyakat halmozunk. Fontos, hogy a vastagabb ágakat keverjük a vékonyabb gallyakkal úgy, hogy közöttük rések alakuljanak ki, ami átengedi a fényt, és helyet biztosít az állatoknak. Az „élő” sövény lassan összeesik, de ezt a kertben folyamatosan keletkező faanyagokkal tudjuk pótolni.

Ahhoz, hogy szép zöld legyen, nem muszáj sokat várni: ültethetünk futónövényeket, vagy cserjéket mellé. Nem érdemes azonban agresszívan növekedő növényeket telepíteni (pl. szeder), hogy ne csak az domináljon az egész sövényben. Idővel még zöldebb lesz, ahogy a madarak által odahordott magokból is növények sarjadnak. Beköltözhetnek a békák, gyíkok, sünök, madarak is.

Elkészítésekor és kizöldüléskor. A képek forrása: sobotta-sicherheitstechnik.de

A minikert, tündérkert készítésről, pozsgásokról, egyéb dekorációkról részletesebben a Minikertek, tündérkertek világa című könyvben olvashatsz. Tündéreket, egyéb minikerti kiegészítőket, rengeteg pozsgás növényt találsz a Bernikert Webshopban is. Ha érdekelnek a tündérkertek, minikertek, látogasd meg a Facebook oldalunkat  vagy kérdezz bátran a Tündérkert csoportban.