A legtöbb kaktusz sok fényt igényel, és megfelelő körülmények között a közvetlen napfényt is jól viseli. Lakásban elsősorban világos, déli, délkeleti vagy délnyugati fekvésű ablak közelében érdemes tartani. A frissen vásárolt vagy hosszabb ideig kevés fényhez szokott növényt azonban fokozatosan szoktassuk a közvetlen napfényhez, mert a hirtelen erős napsütés napégést okozhat.

A legtöbb kaktusznál két öntözés között hagyjuk teljesen kiszáradni az ültetőközeget. A növekedési időszakban ez a körülményektől, az évszaktól, a hőmérséklettől, a cserép méretétől és a növény fajtájától függően néhány hetente vagy akár gyakrabban is bekövetkezhet. Öntözéskor érdemes alaposan átitatni a közeget, majd megvárni, amíg ismét teljesen kiszárad.

A téli öntözés mennyisége és gyakorisága nagyban függ a tartási körülményektől. Hűvös, nyugalmi állapotban tartott kaktuszoknak általában kevés vízre van szükségük, sok esetben hosszabb ideig egyáltalán nem kell öntözni őket. Meleg, fűtött lakásban tartva viszont a növény nem feltétlenül kerül teljes nyugalmi állapotba. Ilyenkor is fontos, hogy csak kiszáradt közegbe kerüljön víz, és ne maradjon tartósan nedves a földje.

A kaktuszok számára jó vízáteresztő képességű, gyorsan kiszáradó ültetőközeg ajánlott. A túl kötött, sok vizet megtartó földben a gyökerek könnyebben károsodhatnak. A megfelelő kaktuszföld ásványi összetevőkkel, például perlittel, vagy más szemcsés anyaggal is javítható.

Általában a tavaszi vagy kora nyári időszak a legalkalmasabb az átültetésre, amikor a növény aktív növekedésben van. Nem szükséges minden évben nagyobb cserépbe ültetni. Akkor lehet indokolt az átültetés, ha a gyökerek teljesen átszőtték a közeget, a növény kinőtte a cserepet, vagy az ültetőközeg állapota miatt szükségessé vált.

A cserép kiválasztásánál fontos a megfelelő vízelvezetés. A cserép alján legyen vízelvezető nyílás, hogy az öntözővíz távozni tudjon. Az új cserép ne legyen indokolatlanul nagy: általában a gyökérzethez és a növény méretéhez igazodó, csak kissé nagyobb edény megfelelő.

Sok kaktusz számára előnyös a téli nyugalmi időszak, amelyet világos és a nyárihoz képest hűvösebb körülmények között lehet biztosítani. A pontos hőmérséklet- és vízigény fajonként eltérő, ezért a teleltetésnél mindig az adott növény igényeit kell figyelembe venni. A hűvös teleltetés során általában minimális öntözésre van szükség.

A virágzás elmaradásának több oka lehet. Gyakori probléma a kevés fény, a nem megfelelő téli nyugalmi időszak, a túlzott öntözés vagy az, hogy a növény még túl fiatal a virágzáshoz. Egyes kaktuszok csak több év után válnak virágzásra képes méretűvé. A megfelelő körülmények biztosítása mellett a virágzás fajonként eltérő időben és módon következhet be.

A puhulás és barnulás hátterében többféle probléma állhat. Gyakori ok a túlöntözés vagy a tartósan nedves ültetőközeg, amely gyökér- vagy szövetkárosodáshoz vezethet. Más esetben napégés, sérülés, hideghatás vagy kórokozó is okozhat elszíneződést. A tünet önmagában nem elegendő a pontos ok megállapításához, ezért érdemes a növény tartási körülményeit és a tünet megjelenésének módját is figyelembe venni.

A megérkezés után először hagyjuk, hogy a növény alkalmazkodjon az új környezethez. Helyezzük világos, de a korábbi tartási körülményekhez képest ne hirtelen erős napsütésbe. Ha a növény szállítás után sérültnek vagy megviseltnek tűnik, adjunk neki időt a regenerálódásra. Öntözni nem szükséges automatikusan csak azért, mert megérkezett: előbb ellenőrizzük az ültetőközeg állapotát.